Kora-Hold II

Kora-Hold II

Karikás szemmel,
fáradó pupillával
rád pislog Isten.

2012

Kora-Hold

Kora-Hold

Tenger-kék égen
halványan előbújó
elkeseredés.

2012

Gyilkos ebéd

Gyilkos ebéd

Kihűl. Hideg, mint a beletörődés.
Vézna ráncos csuklóval utána kap:
"Kell egy harapás, egy zsíros fröcsögés.
Hátha... Csak akad egy utolsó falat!"

Borsó-magányban kapirgál tányérján,
újfent megleli az elemózsiát.
Torkára döfi, behabzsolja bénán.
A Világ sem csillapítná éh-szomját.

Keserű Páclébe dobja ruháit,
végtelen undor-vágyban megmártózik.
Elátkozva rágja tovább lét-magját.

Bűnbe esik bomlasztó hatalmával:
örökre egybekel a Falánksággal.
S gyilkos ebédjén fölfalja Önmagát.

2012

Fáradtság

Fáradtság

Ordító csöndbe öltözött az este.
Gyökeret vert a rút tehetetlenség
s édes súlyát máris lábamra tette.
Ennyi van csak: látatlan-egyszerűség.

Orkánt szabadít a zsilip fészkembe.
Bizsereg világom és ásványt csorgat
önmagáról. Testem Tölgy, s így egész lesz
Hárs lelkemmel. Egybekelnek ma-holnap.

Mozdul az egyenes, görbévé válik
tudtalan. Semmiben lebegve váltig
állítja mindenről első sejtését.

A lezárult cellámból se be, se ki.
Álomra borul a "minden és semmi".
Keringőbe hív a világmindenség.

2012

Vihar

Vihar

Ég-kristályok villogása betakar.
Dübörögnek hangtalanúl-robbanva.
És zavartalan zajong a zivatar.
Lábnyomunk földön nyugszik elmosódva.

Veri az Isten bűnös Áldozatát,
Dühöngő lépteit megremegjük mind.
Könnyeivel mossa világunk arcát,
Fényképen megörökít minden kínt.

Mikor tisztításának végét járja:
Szelével az összes bűnt elsodorja,
S napsugarával békét fest az égre.

Holnaptól tapossa újra a Csürhe,
De ma még tisztán nézhetünk Földünkre.
Bárcsak sohasem érne a végére.

2012

Önviselés

Önviselés

Hétvégén leszáll
a köd, amit irdatlan
folyóból mertem.

2012

Magamnak voltam

Magamnak voltam

Öregség, mint Tejbe mártott alkalom,
Ahogy megfáradva csorog lábamba.
Néha-néha pillanatra megkapom.
Elmúlásnak nektár-édes Zamata.

Vörös óriásként elnyel majd a Csönd.
Égető marad, amit tudtam s mit nem.
Bolond teljességgel szív majd be a Föld.
A Holnapba többé meg nem érkezem.

Dilettáns vágyam éjjeliőrként vár,
Hogy megmutassa mit szeretnék s mi jár.
Tűzszekerem összeomlik alattam.

A Bizonytalanságban tudtomra jut,
Ami volt mostanra örökre elmult.
Semmi voltam és Mindenség maradtam.

2012

Rég

Rég

Rég hiányoztam
már ennyire magamnak.
Most sem igazán.

2012

Idill

Idill

Zord időben haza.
Dolgozni hajnalig.
Felvenni Éj-bőröd.
Megmosni Holnapit.
Ráncokat áldani.

Édes-hiányosan
És csordult-telítve
Megérkezel a
Tökéletességbe.

2012

A Széphajú

A Széphajú

Emberarcú
Macskák között
Csak várom Őt,
A Széphajút.

Hóvirágok
Tengerében
Fehér illat
Mosolyt fakaszt.
S ostorozza
Egyre-egyre,
Hogy érkezzen
Közelembe.

Nektár-ittas
Mély kortyokban
Kiszellőzik
Hajnal-mámor,
S megérkezik,
Leül mellém.
Holdkő-ruhás
Égteremtmény.

Lehűti és
Pusztítja Őt
Ölelésem.

S Vért nyakalva
Gyermeket szül
Az Elhagyatottságra.

2012